Az alábbiakban a fontosabb eseményekről készített rövid összefoglalóm, és a személyes véleményem olvasható A klónok háborúja sorozat Nute Gunray című történetéről (1x08; 1x09; 1x10).
Mivel a legtöbben valószínűleg már láttátok A klónok háborúját, (vagy, ha nem, akkor is gyorsan be tudjátok pótolni néhány epizódját, hogy ne kelljen aggódnotok a spoilerek miatt) a történet (kánon szempontjából) fontosabb eseményeinek rövid összefoglalójával fogunk kezdeni, és azt követi majd a személyes ajánlóm, illetve véleményem.
A történet (kánon szempontjából) fontosabb eseményeinek spoileres összefoglalója:
Első epizód (1x08 – Jar Jar Jedi):
Az első epizódban Padmé, Jar Jar, és 3PO kíséretében, elutazik az éhező Rodiára, hogy segítsen egy régi, politikus barátján, Onaconda Farron. Érkezésekor azonban rá kell döbbenjen, hogy Onaconda már egyezséget kötött a Szeparatistákkal, akik azonnali segítséget ajánlottak neki, a Köztársaság elhúzódó procedúrájával szemben. Akárhogy is győzködi Padmé Onacondát, a ródiai – kelletlenül ugyan –, de elfogatja őt, és hű marad a Szeparatistákhoz. Eközben Jar Jar, némi ügyetlenkedés után, magára ölt egy Jedi köpenyt, és a Rodián állomásozó droidok, illetve a Padmét kivégezni érkező Nute Gunray, azt hiszik rá, hogy egy Jedi. A fejetlenség közepette Padmé sikeresen megszökik a fogságából, Jar Jar, (egy hatalmas víz alatt élő teremtmény segítségével), leszámol néhány droiddal, 3PO pedig segítséget hív. Hamarosan megérkeznek a Köztársasági csapatok, és Onaconda közbenjárásával, – aki látva a Szeparatisták kegyetlenségét, kihátrál az egyezségükből –, elfogják Gunrayt.
Második epizód (1x09 – A sötétség leple):
Az elfogott Nute Gunray szállításával Luminara Unduli mestert, és Ahsoka Tanót bízza meg a Jedi Tanács. Útközben a Szeparatisták megtámadják a konvojukat, hogy kiszabadítsák az elfogott szövetségesüket. Dooku gróf Ventress bízza meg a feladattal, aki át is száll a Köztársasági hajóra, majd megküzd Ahsokával, és Unduli mesterrel. Miközben ő, és a droidjai elterelik a figyelmet a fogolyról, egy áruló Szenátusi Kommandós kiszabadítja azt, és együtt megszöknek a köztársasági hajóról. Az áruló katona azonban nem kapja meg a várva-várt fizetségét, ugyanis Ventress kivégzi. A Jedi Tanács a közelben állomásozó Kit Fisto mestert bízza meg azzal, hogy kövesse a szökött Gunrayt.
Harmadik epizód (1x10 – Grievous búvóhelye):
A harmadik epizódban Kit Fisto követi Nute Gunray nyomát egy elhagyatott bolygóra, amin már várja a volt-padawanja, Nahdar Vebb. Az két Jedi, a klónjaik élén behatol egy rejtélyes épületbe, ahol azonban Dooku csapdája vár rájuk; kiderül, hogy Gunray már rég messze jár, és a köztársaságiak egyenesen Grievous odújába masíroztak be. A hazafelé tartó tábornok se tud azonban a behatolókról, mivel Dooku gróf egy váratlan próba elé szeretné őt állítani, a közelmúltja sorozatos vereségei után. Grievoust eleinte sikerül meglepnie a kis csapatnak, ám hamar felülkerekedik az ellenfelein, és kivégzi a klónokat, illetve a bosszúra vágyó, túlzottan is magabiztos, ifjú lovagot, Nahdart. Fisto mester tudja, hogy nem győzhet, így összecsap Grievousszel, majd elmenekül a bolygóról.
Személyes véleményem és ajánlóm:
Nute Gunray történetének epizódjai a legkevésbé sem hasonlítanak egymásra; szinte minden téren gyökeresen elütnek a társaiktól, és a narratívájuk is csak nagyon lazán kapcsolódik össze, így a minőségük közötti különbség is igen magas. Némelyik kifejezetten remek, némelyik pedig határozottan felejthető.
Az első epizódban a Jedinek hitt Jar Jar lesz a nap hőse, amikor megmenti Padmét. Ez a rész borzasztóan komolytalan, és gyerekes, ugyanakkor a sorozatban nagyon kevés a Jar Jar-központú történet, így nem nehéz szemet hunyni a bohóckodása fölött, különösen, hogy a fiatalabb korosztály még ráadásul kifejezetten szereti is őt, (ezt személyes tapasztalatból mondhatom), és tulajdonképpen ők A klónok háborúja elsődleges célcsoportja. Egyébként pedig mindig van egy-két olyan poén is a gungan tarsolyában, amelyen akárki elmosolyodna. Most se volt ez másképp; 3PO-val például előfordult, hogy meg tudtak nevettetni.
Érdemes még kitérni arra, hogy Padmé továbbra is hihetetlenül "badass", szemrebbenés nélkül kimenti magát a legkétségbeejtőbb helyzetekből is. Egy másik apróság, amiről még szeretnék szót ejteni az a szeparatisták módszere a bolygó behálózására. Elhitetik a vezető réteggel, hogy az ő oldalukra állva jobban járhatnak, majd kegyetlen módon kihasználják a bizalmukat. Nem egy formabontó ötlet, hiszen ilyesmivel rengeteg más területen is találkozhat az ember, de jó látni, hogy a "gonoszok", nem csak a gonoszság kedvéért gonoszak, hanem vannak céljaik, jól átgondolt terveik, és bevett módszereik is.
A második epizódban Ahsoka, és Luminara Unduli kapják feladatul, hogy vigyázzanak az elfogott helytartóra, azonban Ventress, és egy lefizetett őr még így is képesek kiszabadítani azt. Nem igazán lehet felfedezni semmi különlegeset a részben, eléggé érződik rajta, hogy még a kezdeti, kiforratlanabb történetek közé tartozik. Azt azért mindenképpen a pozitívumok közé sorolnám, hogy bemutat egy újabb Jedit, Unduli mestert, és így tovább bővíti az ismereteinket a rend tagjairól. Szerencsére a későbbiekben még találkozunk majd hasonlókkal, és így a sorozat végeztével nagyjából az összes jelentősebb, a klónháború alatt élő Jediről lesz némi fogalmunk.Talán érdemes még kitérni arra, hogy Dooku milyen nagyra tartja az orgyilkosát, Ventresst. A nő előtt ezt nem igazán fejezi ki, azonban Sidiousnak rengeteget dicséri, és Ventress végül be is bizonyítja, hogy nem hiába kapott ekkora bizalmat, hiszen sikeresen végrehajtja a küldetését.
Egy kis apróság még, hogy Ahsoka kihallgatási módszere, (ami lényegében a megfélemlítés), mennyire emlékeztet Anakinéra. Nehéz eldönteni, hogy a kis togruta vajon a természeténél fogva ilyen, vagy a heves mesterétől ragadt rá ez a fajta mentalitás. Talán kicsit mindkettő... Egy másik apróság, hogy rövid időn belül már másodszorra tűnik fel egy köztársasági áruló. Ebben az esetben egy Szenátusi Kommandósé a szerep, aki azt állítja, hogy egy klón ilyesmire nem lenne képes, azonban mi tudjuk, hogy valójában arra is volt már példa, ráadásul kronológiailag korábban (megjelenés szerint néhány epizóddal a jelenlegi után). Jó, hogy a sorozat ilyesmit is bemutat, hiszen nincs háború áruló katonák nélkül.
A harmadik epizódban, a Gunrayt üldöző Kit Fisto, és a frissen lovaggá ütött tanítványa, Nahdar Vebb belesétálnak Dooku csapdájába, és Grievous búvóhelyén találják magukat. Az epizód az egyik nagy kedvencem, ugyanis minőségben messze meghaladja a két elődjét, és ez az egyetlen olyan része a sorozatnak, amelyből érdemben is megtudunk egyet, s mást Grievous hátteréről. A tábornok otthona kellően kísérteties, és veszélyes, ugyanakkor tele van triviával is (például Grievous faját, a Kaleesht ábrázoló szobrokkal, vagy halott Jedik fénykardjaival), és itt találhatóak a pótalkatrészei is, amelyekről korábban nem is gondoltam volna, hogy léteznek, (pedig természetesen van létjogosultságuk). Amikor a tábornok megérkezik az "otthonába," még ő maga se tudja, hogy odabent, a Dooku által odacsalt Jedik várnak rá lesben állva, és az ember szinte már sajnálni kezdi őt, hogy a sorozatos bukásai után, még a szövetségesei is életveszélyes próbáknak vetik alá, (persze a hangsúly itt a "szintén" van). Az epizód fantasztikus munkát végez Grievous alaposabb bemutatásában, és ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy bátran ajánljam mindenkinek. Azonban ez még nem minden.
Újabb Jediket is megismerünk; Kit Fistót, (aki minden különösebb ok nélkül, gyerekkorom egyik kedvenc Jedi lovagja volt – persze, ebben az epizódban valóban remek, de a sorozatban nem lesz többé még egy ekkora szerepe –úgy tűnik, nekem ennyi is elég volt a megszeretéséhez), és Nahdar Vebbet, aki rövid úton el is halálozik. Nahdar, az ifjú Jedi, annak ellenére, hogy a szíve a helyén van, túlzottan heves, és magabiztos, így, amikor alkalma adódik, egyedül kiáll Grievous ellen, és alul is marad az összecsapásban. A forrófejűsége erősen emlékeztet Anakinéra, és Ahsokáéra, és talán egy amolyan figyelmeztetés is lehet arra, hogy, ha ők ketten nem lennének annyira tehetségesek, illetve erősek az Erőben, akkor már rég otthagyták volna a fogukat az egyik csatában. Ezzel szemben Obi-Wan, és Fisto – ahogyan az az epizódban is látszik – tapasztaltabbak, és higgadtabban hoznak döntéseket. Nem keresik a személyes dicsőséget, hanem belátják, ha alulmaradnak valamiben, és ennek fényében képesek meghozni a logikus, helyes döntéseket.
Nute Gunray történetének az összképe elég szedett-vedettnek, és csapongónak tűnhet, ugyanakkor, ha külön-külön vizsgáljuk meg az epizódjait, nem kevés érdekességre, illetve minőségre bukkanhatunk. Ennek ellenére, mindent összevetve azért én még így se sorolnám a jobb történetek közé, (kivéve persze a Grievous búvóhelye epizódot, ami önmagában véve első osztályú).
Azonban ennyi volt A klónok háborúja erre a hétre. Legközelebb a Hondo és a kalózokkal, fogjuk folytatni. Addig is; ide kattintva megtekinthetitek a kánon-sorozatok időrendbeli sorrendjét, illetve a, már feldolgozott epizódokat.