Az alábbiakban a személyes véleményem, és a fontosabb eseményekről készített rövid összefoglalóm olvasható a Timothy Zahn által szerzett Thrawn: Szövetségek regényről.

Azok kedvéért, akiknek időközben kedve támadna a könyv elolvasásához; a spoilermentes fülszöveggel és a személyes ajánlómmal fogjuk kezdeni, nehogy véletlenül lelőjem valakinek a csavarokat, és csak ezeket követi majd a történet (kánon szempontjából) fontosabb eseményeinek spoileres összefoglalója.

Fülszöveg:

"„Zavart éreztem az Erőben.”

Baljós szavak ezek bármilyen körülmények között, de még inkább azok, ha Palpatine császár szájából hangzanak el. Az Ismeretlen Régiók peremén, a Batuu bolygón felbukkan valami, ami súlyos veszélyt jelent a Birodalomra - akár egy sötét felhő, de a következményei egyelőre kiszámíthatatlanok. A helyzet elég aggasztó ahhoz, hogy a Birodalom ura a helyszínre küldje a legjobb ügynökeit: Vader nagyurat, a könyörtelen végrehajtót, és Thrawn főadmirálist, a briliáns stratégát. Ők ketten egymás vetélytársai, és gyakran ellentmondó nézeteket vallanak a Birodalom ügyeiről - többek között a Halálcsillag-tervről. Fennáll a veszély, hogy a félelmetes páros nem lesz képes együttműködni egy ilyen fontos küldetés során. Ám a császár tudja, hogy Vader és Thrawn nem először harcolnak egymás oldalán, és uralkodói parancsa mögött több rejtőzik, semmint a két férfi gyanítja. Valaha, a távoli múltban Anakin Skywalker, a Köztársaság tábornoka és Mitth'raw'nuruodo, a Chiss Birodalom tisztje találkoztak már. Az egyik egy elkeseredett, személyes küldetést hajtott végre, a másik szándékai ismeretlenek voltak, és azóta sem derült rájuk fény. Amikor halálos veszélyekkel kerültek szembe azon a távoli világon, szövetségre léptek ám ekkor még egyikük sem sejtette, hogy mit tartogat számukra a jövő. És most ismét afelé a bolygó felé tartanak, amelyen valaha együtt harcoltak. Kétségkívül komoly kihívások várnak rájuk. A nagy kérdés az, hogy képesek lesznek-e fenntartani kényszerű szövetségüket, mialatt szembekerülnek egy olyan ellenséggel, amit talán még az erőiket egyesítve sem tudnak legyőzni..."

Személyes véleményem és ajánlóm:

Mielőtt belekezdenénk, szeretném az érthetőség érdekében leszögezni, hogy a könyv cselekménye egyszerre két, nagyon sokban hasonlító idősíkban zajlik; a Klónháború végén, illetve két évvel a Yavini csata előtt (egész pontosan a Lázadók sorozat harmadik és negyedik évada között).

A Thrawn: Szövetségek egy igazán érdekes regény, hiszen valami olyasmi történik benne, amit eddig még egyáltalán nem láttunk a Star Wars kánonjában; Thrawn és Vader összeállnak egy közös küldetésre. Sőt, tulajdonképpen Anakin és Thrawn is összeállnak egyre, amire valószínűleg egyáltalán nem számított volna senki, a könyv bejelentése előtt. Azt hiszem az átfogó véleményem is nagyjából ilyesmi a Thrawn: Szövetségekről: nagyon érdekes (természetesen a pozitív értelemben).

Azt azért nem mondanám, hogy az elődjét, (a Thrawnt), sikerült túlszárnyalnia, de így is egyértelműen a legjobb kánon-regények közé sorolnám. Ugyanakkor kicsit igazságtalannak tűnik összehasonlítani a két könyvet, mivel a Thrawn egy eredettörténet volt, ami nagyjából tíz évet, és azon belül rengeteg különböző kalandot, és rejtélyt ölelt fel, a Szövetségek pedig, ahogyan már említettem is, egy nagyon érdekes történet, ami viszont összesen csak (kétszer) néhány napot, (legfeljebb egy hetet) ölel fel, mindössze egy-két komolyabb rejtéllyel. Ami egyébként egyáltalán nem probléma, hiszen ebben a regényben valami máson volt a hangsúly, (amire majd mindjárt rátérek), mégis azt mondanám, hogy Thrawn karaktere számomra akkor működik a legjobban, amikor rejtélyek megoldásait kell kikövetkeztetnie, látszólag a semmiből. Persze, nem mondom, hogy a Szövetségekben nem volt részünk ilyesmiben, de az első Thrawnban ez egyértelműen egy központibb elem volt.

A Szövetségekben vitathatatlanul Thrawn és Vader, (illetve Thrawn és Anakin), kapcsolatán volt a leginkább a hangsúly, és ez volt az is, ami annyira érdekessé tette a könyvet. Thrawn és Vader két borzasztóan népszerű, nagy hatalmú, tehetséges, erős, és az Uralkodóhoz feltétlenül lojális, mégis rengeteg tekintetben különböző, sőt ellentétes személyiség, így kettejük "összeengedése" egy rendkívül érdekes ötlet, ami rendkívül érdekes szituációkat szülhet, (és szült is egyébként). Az ők egymáshoz való alá-fölé rendeltségi viszonya egy nagyon ködös terület, valami olyasmi, amit borzasztóan nehéz lehet úgy kitalálni, és leírni, hogy az minden szempontból hiteles legyen, Timothy Zahnnak azonban mégis sikerült, ráadásul nem is akárhogyan. Mivel Vader és Thrawn ekkor teljesítenek először közösen küldetést, az olvasóval egyszerre fedezik fel egymás határait, és puhatolják ki, hogy mennyire mehetnek szembe a másik döntéseivel.

A regény elején még határozottan ellenségesek egymással, főleg Vader Thrawnnal, de ahogy haladunk előre az időben, megtanulnak együttműködni, és értékelni egymás képességeit. Thrawn rendkívül titkolózó Vaderrel szemben, Vader pedig rendkívül bizalmatlan Thrawnnal szemben, ennek ellenére a könyv végére szinte észrevétlenül eljutunk odáig, hogy Thrawn elmondja Vadernek a titkait, Vader pedig többször is, szinte feltétel nélkül megbízik Thrawnban, (és ez az átmenet annyira "sima", hogy egészen konkrétan aközben fedeztem fel, ahogy itt most leírtam). Összességében tehát a könyv akkor nyújtja a legjobb formáját, amikor Vader és Thrawn közösen csinálnak benne valamit, (még akkor is, amikor egyszerűen csak beszélgetnek), és ez egy olyan érdekes, és szokatlan dolog, amire nem számítottam volna egy Thrawn regénytől. Az egész Szövetségek kicsit olyan volt nekem, mint egy spin-off, vagy egy különkiadás, amiben tovább haladtunk ugyan az események központi szálával, de közben mégis megálltunk egy lélegzetvételnyi időre, és foglalkoztunk valami kevésbé fontossal, ugyanakkor határozottan érdekessel is.

Természetesen persze a történetben továbbra is megtalálhatóak Thrawn szokásos következtető, és megfigyelő pillanatai, illetve egy kicsit ismét tovább bővült a chissekről, és az Ismeretlen Régiókról szóló tudásunk is, azonban ezek most inkább csak amolyan mellékszálaknak tűntek, és valószínűleg majd csak a következő, (frissen bejelentett) Thrawn kötetben lesznek igazán kidomborítva. Úgy érzem, fontos lenne még szót ejtenem a regény múltbéli történetszáláról is, hiszen nagyjából az tette ki a terjedelem felét, (aminek ellenére én nem éreztem túl fontosnak az eseményeit). Számomra a Klónháborús vonal is csak egy amolyan mellékszálnak tűnt, ami arra szolgált, hogy a párhuzamaival asszisztálja Vader és Thrawn kalandjait, illetve, hogy bemutassa Thrawn, réges-régen megszellőztetett első találkozását a Köztársasággal. Ugyanakkor ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem volt izgalmas, élvezetes, vagy éppen szórakoztató – mert nagyon is az volt, sőt Zahn olyan jól írta le az eseményeit, hogy valóban olyan hatást keltettek, mintha A klónok háborúja, egy teljesen új epizódját néztem volna.

Szóval, ahogyan azt már sokszor említettem, a Thrawn: Szövetségek minden tekintetben egy nagyon szórakoztató, és érdekes regény, amit határozottan érdemes elolvasni. Persze csak akkor, ha az ember már túl van, a szintén remek, Thrawn regényen.

A történet (kánon szempontjából) fontosabb eseményeinek spoileres összefoglalója:

Amikor az Uralkodó megérzi, hogy a peremvidéken valami komoly dolog zavart okoz az Erőben odaküldi Thrawn főadmirálist, és Vader Nagyurat, hogy derítsenek fényt a probléma eredetére. Annak ellenére, hogy a két férfinek nincs ínyére az együttműködés, nem mondhatnak nemet a Mesterüknek, így közösen, Thrawn csillagrombolóján, a Chimaerán elutaznak a zavar forrására, a Batuura. A bolygón megtámadja őket (természetesen eredmény nélkül) néhány helyi harcos, akikről kiderítik, hogy az Ismeretlen Régiókból származó, hódító természetű Gryskekhez tartoznak. Majdnem fényt derítenek a zavar eredetére is, azonban mire megpillanthatnák, hogy mi az, a Gryskek elszállítják a bolygóról, és csak néhány üres hibernációs kamrát hagynak maguk mögött. Thrawn és Vader kikövetkeztetik, hogy a kamrákban Erőhasználókat szállíthattak, ám ahhoz, hogy ezt bebizonyítsák, meg kell találniuk a, magukat álcázni is képes, menekülő Grysk hajókat.

Thrawn következtető képessége, és Vader Erőérzékenységének köszönhetően rájuk is bukkannak a közeli Mokivj bolygó mellett, ahol azok a társaikkal épp egy holdat igyekeznek elvontatni a helyéről. Thrawn eddigre rájön, hogy az Uralkodó által érzékelt zavart chiss Erőhasználók okozzák, akiket a Gryskek tartanak fogva. A chiss Erőhasználók pubertáskorukra mind elvesztették a képességüket, azonban fiatalon még képesek voltak átnavigálni az Ismeretlen Régiók folyamatosan változó, borzasztóan veszélyes hiperűrútvonalain, így létfontosságúak voltak az ottani hajózók számára. Thrawn és Vader kiszabadítják a Gryskek legtöbb foglyát, azonban néhány hajónak sikerül elmenekülnie előlük, így kénytelenek követni őket az Ismeretlen Régiók mélyére. Végül össze is csapnak az ott állomásozó Grysk csapatokkal, és a maradék chiss Erőhasználót is megmentik. Fényt derítenek azonban arra is, hogy a chissek egy független csoportja szövetkezett a Gryskekkel, és a holdak elvontatásával el akartak szigetelni maguknak egy kis területet a Birodalom határán ahol titokban felkészülhettek volna a Köztársaság jogutódjának lerohanására.

Mivel elég valószínűnek tűnik, hogy a széthúzó chiss nép hamarosan egy polgárháborút fog átélni, amibe a Gryskek sem lesznek érdektelenek, továbbá, mivel Thrawn, a történet folyamán,  már többször is bizonyította Vader előtt, hogy a Birodalommal egyszerre, igyekszik a saját népét is szolgálni, a regény végén, a sötét nagyúr megkérdőjelezi a chiss, az Uralkodóhoz való lojalitását. A könyv folyamán azonban Thrawn is rájön Vader azon titkára, hogy az "előző életében" ő volt Anakin Skywalker, az általa különösen tisztelt Jedi lovag. Végül Thrawn meggyőzi Vadert, hogy a Császárnak adott szavát mindig be fogja tartani, tehát elsősorban hozzá, és nem a saját népéhez lesz hűséges,  és többé-kevésbé Vader is elismeri Thrawnnak, hogy annak idején valóban ő volt Anakin, sőt azt is megígéri neki, hogy a chiss által tervezett, költséges, ám hatékony TIE vadászok tömeggyártásának érdekében is beszélni fog a Mesterével.

Eközben a könyv múltbéli szálán Anakin Padmé keresésére indul, aki látszólag nyomtalanul eltűnik egy Batuui küldetésen, (miközben ő valójában csak egy nyomot követett, ami elvezette egy titkos Mokivji Szeparatista droidgyárhoz, azonban erről nem tudott üzenetet küldeni Anakinnak, mivel a peremvidéken akadozott a kommunikáció). A Jedi, a saját nyomozása elején összeakad Thrawnnal, a titokzatos, de rejtélyes okokból kifolyólag segítőkész chissel. A két férfi összeáll és a nyomokat követve ők is eljutnak a Mokivjre, ahol megtalálják Padmét, együtt behatolnak a gyárba, és megtudják, hogy Dooku gróf egyik rokona, egy ritka, a lézernek is ellenálló anyaggal, a cortosissal vonja be a Szeparatista droidokat. A csapat Thrawn tervét követve észrevétlenül szabotálja a gyártást, utána azonban arra is rájönnek, hogy a Szeparatisták a különleges anyagból klón páncélokat is gyártanak. Ekkor Anakinék még azt hiszik, hogy a páncélokat, a Szakadárok álruhának akarják majd használni, hogy észrevétlenül bejuthassanak az ellenség sorai mögé, Vader azonban évekkel később megtudja, hogy Palpatine állt a dolog mögött, és a fénykardnak is ellenálló vértezetet a 66-os parancs alatt akarta volna bevetni a Jedik ellen. Mindenesetre a trió elpusztítja a klón páncélokat, majd, hogy biztos lehessen benne, hogy több se fog készülni belőlük, Anakin megpróbálja felrobbantani a közeli cortosis bányát is. Azonban a cortosis szokatlan tulajdonságai miatt a robbanás vulkánkitörést okoz, ami majdnem az egész Mokivjet tönkreteszi. Végül Thrawn, a saját, titkos chiss küldetését teljesítve magával viszi a Szeparatisták pajzsgenerátorát, és az ideiglenes köztársasági szövetségeseivel együtt elhagyja a haldokló bolygót.

Ide kattintva megtekinthetitek a kánon-regények időrendbeli sorrendjét, illetve a, már feldolgozott könyveket.